Orvosilag megmagyarázatlan tünetek

Orvosilag megmagyarázatlan tünetek

2024. februárjában a Magyar Orvosi Kamara támogatásával és az ISTDP Magyarország szervezésében online workshopon vehettünk részt Maury Joseph klinikai pszichológussal.  A magyar gyökerekkel rendelkező USA-beli előadó 6 pszichológiai folyamatot vázolt fel és illusztrált videókkal a kétórás előadás során, amelyek szomatikus tünetek kialakulásához vezethetnek.

Az “orvosilag megmagyarázhatatlan”, “funkcionális” vagy “szomatizációs” tünetek jelenlétét vagy mértékét nem magyarázzák megfelelően fizikai betegségfolyamatok, strukturális vagy szöveti elváltozások. A nem kardiális eredetű mellkasi fájdalom, irritábilis bél szindróma, koncentrációs problémák, pszichogén mozgászavarok, fejfájás, hasi fájdalmak, hasmenés, hányinger, mozgásszervi panaszok, vagy épp felső légúti problémák hátterében komplex biológiai, pszichés és szociális folyamatok állnak, amelyekre gyakran kiterjedt, időigényes, jelentős költségű vizsgálatokat követően sincs megfelelő magyarázat.

Test és lélek

Az előadó egy 1994-es, Merton Gill nevéhez köthető elméletre támaszkodva kifejtette, hogy két alapvető folyamat létezik, amely a testben a lélekhez köthető változásokat eredményezhet. 

Az első folyamatban a test megpróbálja fenntartani a homeosztázist, felkészül a lehetséges problémák elhárítására, flight-fight-freeze választ formál vagy épp biztonságos helyzetekben a pihenés és töltődés felé tereli a szervezetet. A fizikai veszélyek mellet az érzékelt pszichés fenyegetés (pl.: nem elfogadható érzések, vágyak, veszteségek, személyközi vagy szerepet illető kihívások) is megemeli a szorongást, 3 jól elkülöníthető mintázatot követve:

  • harántcsíkolt izmokba áramló szorongás (kapcsolódó tünetek: fejfájás, fulladás érzés, mellkasfájdalom, fibromyalgia, hiperventilláció, légszomj, pánik, hátfájdalom)
  • simaizmokba áramló szorongás (kapcsolódó tünetek: IBS, medencei görcsök, reflux, émelygés, hólyag / légutak / koronária artériák összehúzódása, magas vérnyomás, migrén)
  • kognitív és érzékelési csatornákba áramló szorongás (kapcsolódó tünetek: homályos látás, vakság, mentális zavar, szédülés, pszichogén nem epilepsziás roham, paresztézia, ájulás)

A második esetben a test tünetei egyfajta kommunikációs felületként szolgálnak, amikor a száj nem tudja megformálni a kommunikációhoz szükséges szavakat. Például amikor csoportvezetőként vezetőtársamra nézve bólintok, akkor az azt jelenti, hogy ő következik. Ebben a nagyon hétköznapi helyzetben ugyanúgy a testemet használom szavak helyett, mint amikor extrém esetekben ez patológiás fiziológiai mintázatokhoz vezet. Ennek is három formáját nevezte meg az előadó:

  • konverzió – a szavakkal elmondhatatlan vágyak és érzések a test által fejeződnek ki (például amikor valaki annyira dühös lesz, hogy legszívesebben szétverné egy másik ember fejét, akkor hirtelen fejfájása lesz és elvész az erő a karjából)
  • szomatizáció – a páciens tudattalanul azonosul egy megsérült, elvesztett emberrel (például amikor egy gyászoló családtag nem tudja elfogadni a szeparációt és hasonló tünetei lesznek, mint az elhunytnak)
  • egészségszorongás, hipochondria – a test ismeretlen, többértelmű folyamatai keltenek szorongást (amikor valaki egy ártalmatlan dudort a rák első jelének vél, az orvos válaszai egy darabig megnyugtatják, mígnem aztán újra szorongani kezd és ismét jelentkezik a rendelőben, vagy amikor valaki gyanakvóvá, ellenségessé, paranoiddá válik egy-egy beavatkozással szemben)

Gyakorlati alkalmazás

És hogyan használjuk a fentieket a gyakorlatban? Egy rövid ISTDP (intenzív rövid dinamikus pszichoterápia) interjúval kizárható vagy megerősíthető az érzelmi tényezők hozzájárulása az egészségügyi problémákhoz. A folyamat során az orvos egyrészt tisztázza, hogy bizonyos stresszes életesemények összefüggésbe hozhatóak-e a tünetek kialakulásának idejével, másrészt egy-egy konkrét stresszes, érzelmekkel teli helyzetre rákérdezve együtt megvizsgálják, hogy ez a fókusz ront, javít, azaz valamilyen módon megváltoztatja-e ott és akkor a páciens által tapasztalt testi tüneteket. A konkrét fókusz és az érzelmekre való rákérdezés mobilizálja ugyanis a páciens tudattalan szorongását és hárításait, vagyis in situ megvizsgálhatóvá válik, hogy az érzelmi tényezőket fiziológiailag hogyan éli meg a páciens. Észrevehető, hogyan kezdi szorongatni a kézfejét, dobol a lábával, sóhajtozik, érez gyomorszorítást, émelygést, vagy épp mentális zavarodottságot. A kezelő megfigyeléseit megosztja a pácienssel, és bátorítja, hogy ő is vegye észre ezeket jelenségeket, majd együtt tisztázzák, hogy érzelmei hogyan befolyásolják testét és viselkedését. Ha a tünetek változnak az érzelmi fókusszal, már egészen nyugodtan lehet orvosként pszichológushoz küldeni a pácienst, hiszen jó esély van rá, hogy van lelki összetevője a problémának. Lényeges ugyanakkor, hogy nyitottan álljunk a folyamathoz, hiszen attól, hogy érzelmi fókusszal a tünetek erősödnek, még nem zárható ki, hogy pszichés tényezőkön túl ez más faktoroknak is köszönhető. 

Az előadás felvétele (páciensvideók nélkül) megtekinthető az ISTDP Magyarország YouTube csatornáján: https://youtu.be/1uxOTmkuc5E 

Források