Az intenzív rövid dinamikus pszichoterápia (ISTDP) kutatásokkal alátámasztott pszichodinamikus módszer, amelynek hatásosságát több klinikai területen randomizált kontrollált vizsgálatok is támogatják. A kutatások a depressziós, szorongásos és testi tünetek enyhülése mellett a kapcsolati működés változását, a javulás tartósságát és az egészségügyi ellátások igénybevételét is vizsgálják, így több szempontból adnak képet a pszichoterápiás módszer eredményességéről.
A bizonyítékokon alapuló pszichoterápia részeként az ISTDP megítélésében fontos szerepet kapnak a kontrollált kutatások és az eredményeket összegző áttekintések. Az alábbi összefoglaló bemutatja a legfontosabb kutatási irányokat és néhány meghatározó vizsgálat eredményeit, figyelembe véve, hogy a bizonyítékok erőssége az egyes problémák és kezelési helyzetek esetében eltérő. Az oldal alapjául szolgáló, 2025. júliusi magyar nyelvű kutatási gyűjtemény részletes táblázatokban ismerteti a vizsgálatokat és szakirodalmi hivatkozásaikat.
1 Az ISTDP tudományos bizonyítékai röviden
Az ISTDP kutatási hátterét többféle vizsgálat alkotja, amelyek egymást kiegészítve mutatják meg, milyen változások érhetők el a terápiával, és ezek mennyiben tulajdoníthatók a kezelésnek.
| Bizonyíték típusa | Milyen kérdésre ad választ? | Hogyan értelmezhető? |
|---|---|---|
| Randomizált kontrollált vizsgálatok | Milyen eredményt hoz az ISTDP a választott összehasonlító feltételhez képest? | A véletlenszerű csoportba sorolás segít elkülöníteni a kezelés hatását az egyéb tényezőktől; az eredmény értelmezéséhez a kontrollkezelés ismerete is szükséges. |
| Szisztematikus áttekintések és metaanalízisek | Milyen összkép rajzolódik ki több kutatásból? | A következtetések erejét a bevont vizsgálatok minősége, összehasonlíthatósága és a vizsgált terápiák köre határozza meg. |
| Utánkövetéses vizsgálatok | Fennmarad-e a javulás a kezelés befejezése után? | A tartósságról adnak információt, az utánkövetés hosszának és a közben igénybe vett kezeléseknek a figyelembevételével. |
| Költség- és ellátásigénybevételi vizsgálatok | Változik-e az egészségügyi szolgáltatások használata és költsége? | A kontrollált gazdasági elemzések erősebb következtetést tesznek lehetővé, mint az önmagukban vizsgált kezelés előtti és utáni adatok. |
kkk
2. Milyen erősek az ISTDP hatásosságát alátámasztó kutatások?
Az ISTDP-ről készült 2012-es szisztematikus áttekintés 21 vizsgálatot azonosított, amelyek közül 10 kontrollált, 11 kontrollcsoport nélküli kutatás volt; a metaanalízisekbe 13 vizsgálat eredményeit vonták be. Az összegzés a tünetek és a kapcsolati nehézségek jelentős csökkenését jelezte, a kontrollfeltételekkel való összehasonlítás pedig az általános pszichés tünetek tekintetében az ISTDP előnyét mutatta. A javulás az utánkövetések során is fennmaradt, ugyanakkor a szerzők hangsúlyozták a vizsgálatok változó minőségét és az eredmények közötti eltéréseket. Abbass, Town és Driessen, 2012
A tágabb szakirodalom fontos eredménye a tapasztalati dinamikus terápiák 2025-ös metaanalízise, amely 57 randomizált kontrollált vizsgálat és 4330 résztvevő adatait összegezte. Ezek a kezelések jelentős előnyt mutattak az inaktív kontrollfeltételekhez képest, más aktív kezelésekkel összehasonlítva pedig a terápia végén nem találtak szignifikáns különbséget; az utánkövetéskor kisebb előny jelent meg a tapasztalati dinamikus terápiák javára. Ez az összegzés az ISTDP-t is magában foglaló terápiás családra vonatkozik, ezért eredményei tágabb tudományos hátteret adnak, és nem tekinthetők kizárólag az ISTDP-re érvényes hatásbecslésnek. Lilliengren és munkatársai, 2025
Az ISTDP mellett tehát kontrollált kutatási bizonyítékok is rendelkezésre állnak, amelyek értékelésekor a vizsgált problémát, a minta nagyságát és az összehasonlító kezelést egyaránt figyelembe kell venni. A várólistához képest kimutatott előny például más kérdésre válaszol, mint egy jól meghatározott, aktív pszichoterápiával történő összehasonlítás, és a kedvező eredményekből önmagukban nem következik, hogy a módszer minden páciens vagy minden probléma esetében egyformán hatásos.
3. Milyen problémák kezelésében vizsgálták az ISTDP-t?
Depresszió és kezelésrezisztens depresszió
Az ISTDP egyik fontos kutatási területe a depresszió, különösen azoknak a pácienseknek a kezelése, akik korábbi ellátásuk során nem értek el megfelelő javulást. A Halifax Depression Study 60 résztvevőjét véletlenszerűen osztották 20 üléses ISTDP-kezelésre vagy a mentális egészségügyi ellátóteam szokásos kezelésére; hat hónap elteltével az ISTDP-csoportban nagyobb mértékben csökkentek a depressziós tünetek mind a szakember által végzett értékelés, mind az önbeszámolók alapján.
A közlemény szerint a teljes remisszió, vagyis a vizsgálatban meghatározott alacsony tüneti szint elérésének aránya 36% volt az ISTDP-csoportban, szemben a szokásos ellátásban megfigyelt 3,7%-kal. Ez egy meghatározott betegcsoportban végzett, viszonylag kis vizsgálat eredménye, amely az ISTDP lehetséges szerepét támasztja alá a korábbi kezelésre elégtelenül reagáló depresszió ellátásában. (Town és munkatársai, 2017)
Szorongásos zavarok
A kutatási gyűjtemény többféle szorongásos probléma vizsgálatát ismerteti, köztük szociális szorongásra és generalizált szorongásos zavarra vonatkozó kutatásokat. A szociális szorongás egyik randomizált vizsgálatában az ISTDP a várólistához képest kedvezőbb eredményeket mutatott a félelem és az elkerülés csökkentésében, míg más kutatások a szorongás mellett az érzelemszabályozást és a kapcsolati nehézségek változását is követték. A különböző szorongásos zavarokra vonatkozó eredményeket külön érdemes értékelni, mivel a vizsgálatok mérete, elrendezése és célcsoportja jelentősen eltér. (Rahmani és munkatársai, 2020)
Személyiségzavarok
A személyiségzavarokkal kapcsolatos kutatások a pszichés tünetek mellett a tartós kapcsolati nehézségekre és a mindennapi működésre is figyelmet fordítanak. Egy 27 résztvevős randomizált kontrollált vizsgálatban az ISTDP kedvezőbb eredményeket mutatott a minimális kapcsolattartást biztosító kontrollfeltételhez képest; a kutatás utánkövetéses és költségekre vonatkozó adatokat is közölt. Ezek az eredmények támogatják a módszer további vizsgálatát és klinikai alkalmazását ezen a területen, miközben az egyes személyiségzavarokra vonatkozó következtetésekhez a diagnosztikai összetételt és a kis mintaméretet is figyelembe kell venni. (Abbass és munkatársai, 2008)
Szomatikus tünetek és funkcionális testi panaszok
Az ISTDP kutatásainak jelentős része tartós testi tünetekkel foglalkozik, többek között krónikus fájdalommal, funkcionális emésztőrendszeri és neurológiai panaszokkal. Egy 2025-ös szakirodalmi áttekintés több mint 50, az ISTDP és a funkcionális testi panaszok kapcsolatával foglalkozó közleményt ismertetett, amelyek között kontrollált vizsgálatok, megfigyeléses kutatások és a terápiás folyamatot elemző munkák is szerepeltek. Az összkép kedvező, ugyanakkor az egyes tünetcsoportokra rendelkezésre álló bizonyítékok mennyisége és minősége eltérő. (Abbass és Haghiri, 2025)
Ezekben a kezelésekben a testi tünetekkel összefüggő érzelmi és pszichológiai folyamatok kapnak figyelmet, a szükséges orvosi kivizsgálással és ellátással összhangban. A tünetek hátterében többféle, egymással kölcsönhatásban álló biológiai, pszichológiai és társas tényező lehet jelen, ezért a pszichoterápia szerepét mindig az adott páciens állapotának átfogó értékelése alapján lehet meghatározni.
4. Tartós-e a javulás? Az utánkövetéses vizsgálatok eredményei
A pszichoterápia eredményességének fontos kérdése, hogy a kezelés során elért változások mennyire maradnak fenn a későbbiekben. A Halifax depresszióvizsgálat 18 hónapos utánkövetése az ISTDP során elért javulás fennmaradásáról számolt be, ami a rövid távú tünetcsökkenésen túl a tartósabb eredményességet is támogatja. (Town és munkatársai, 2020)
A hosszabb távú adatok értelmezésénél az utánkövetés időtartama mellett az is számít, hány résztvevő adatai maradtak elérhetők, és milyen további kezelésekben részesültek. A rendelkezésre álló eredmények több betegcsoportban biztatóak, a tartósság pontos megítélését pedig a hosszabb utánkövetésű, megfelelő kontrollfeltételt alkalmazó kutatások erősíthetik.
5. Az ISTDP költséghatékonysága és az egészségügyi ellátások igénybevétele
Az ISTDP kutatásai azt is vizsgálják, hogy a terápiát követően változik-e az orvosi vizitek, a kórházi kezelések és a gyógyszerek igénybevétele, illetve az ezekhez kapcsolódó kiadás. A magyar kutatási gyűjtemény 31, költségekkel vagy ellátásigénybevétellel foglalkozó vizsgálatot sorol fel, amelyek jelentős része a kezelés előtti és utáni időszakot hasonlítja össze. Több kutatás költségcsökkenésről számolt be, de a kontrollcsoport nélküli eredményekből kevésbé állapítható meg, hogy a változás mekkora része tulajdonítható magának a terápiának.
A Halifax-vizsgálat 18 hónapos utánkövetéséhez kapcsolódó gazdasági elemzés az ISTDP kedvező költséghatékonyságára utalt a szokásos ellátáshoz képest, ugyanakkor a becslés bizonytalanságot is tartalmazott. A költséghatékonyság megítéléséhez a kezelés ráfordításait és az elért egészségnyereséget együtt szükséges értékelni, ezért az eredmények mindig az adott vizsgálati és ellátási környezetben értelmezhetők. (Town és munkatársai, 2020)
6. Mit jelentenek az eredmények a közfinanszírozott pszichoterápiás ellátás szempontjából?
A kutatások alapján az ISTDP többféle pszichés probléma esetén megalapozottan mérlegelhető terápiás lehetőség, amelynek eredményességét klinikai vizsgálatok támasztják alá. A megfelelő kezelés kiválasztásakor a tudományos bizonyítékok mellett a páciens nehézségei, céljai, korábbi kezelési tapasztalatai és a terapeuta képzettsége is szerepet kapnak, az elért változásokat pedig a terápiás folyamat során is érdemes követni.
A további kutatások feladata annak pontosítása, hogy mely páciensek, milyen problémák és milyen kezelési feltételek mellett profitálnak leginkább az ISTDP-ből. A nagyobb minták, a más aktív kezelésekkel végzett összehasonlítások és a hosszabb utánkövetések segíthetnek abban, hogy a módszer alkalmazásáról egyre pontosabb tudás álljon rendelkezésre.
7. Kutatási összefoglaló letöltése és szakirodalmi hivatkozások
A „Kutatások az ISTDP-ről” című magyar nyelvű, 2025. júliusi gyűjtemény klinikai területenként mutatja be a vizsgálatok mintáját, elrendezését, kezelési jellemzőit és fő eredményeit. A dokumentumot Stoll Dániel Péter fordította, az összeállítás Allan Abbass és John Moulder-Brown kutatási gyűjtésére épül. A gyűjteményben közvetlen ISTDP-vizsgálatok mellett rokon pszichodinamikus megközelítések kutatásai is szerepelnek, ezért a részletes táblázatok olvasásakor a vizsgált kezelési formára is érdemes figyelni.
A bejegyzésben hivatkozott főbb közlemények:
- Abbass, A., Town, J. és Driessen, E. (2012). Intensive Short-Term Dynamic Psychotherapy: A Systematic Review and Meta-analysis of Outcome Research. Harvard Review of Psychiatry, 20(2), 97–108. Közlemény
- Town, J. M., Abbass, A., Stride, C. és Bernier, D. (2017). A randomised controlled trial of Intensive Short-Term Dynamic Psychotherapy for treatment resistant depression: the Halifax Depression Study. Journal of Affective Disorders, 214, 15–25. Közlemény
- Town, J. M. és munkatársai (2020). Efficacy and cost-effectiveness of intensive short-term dynamic psychotherapy for treatment resistant depression: 18-month follow-up of the Halifax depression trial. Journal of Affective Disorders, 273, 194–202. Közlemény
- Rahmani, F. és munkatársai (2020). The Efficacy of Intensive Short-Term Dynamic Psychotherapy for Social Anxiety Disorder: Randomized Trial and Substudy of Emphasizing Feeling Versus Defense Work. The Journal of Nervous and Mental Disease, 208(3), 245–251. Közlemény
- Abbass, A., Sheldon, A., Gyra, J. és Kalpin, A. (2008). Intensive Short-Term Dynamic Psychotherapy for DSM-IV Personality Disorders: A Randomized Controlled Trial. The Journal of Nervous and Mental Disease, 196(3), 211–216. Közlemény
- Abbass, A. és Haghiri, B. (2025). Intensive Short-Term Dynamic Psychotherapy for Functional Somatic Disorders: A Scoping Review. Clinical Neuropsychiatry, 22(2), 111–120. Közlemény
- Lilliengren, P., Mechler, J., Lindqvist, K., Maroti, D. és Johansson, R. (2025). The Efficacy of Experiential Dynamic Therapies: A 10-Year Systematic Review and Meta-Analysis Update. Clinical Psychology & Psychotherapy, 32, e70086. Közlemény