Breadcrumb Abstract Shape
Breadcrumb Abstract Shape
Breadcrumb Abstract Shape

Nemzetközi konfliktusok pszichodinamikai alapú megoldása

  • 2024.12.28.
2024. december végén jelent meg egy cikk a Psychoanalytic Psychotherapy c. folyóiratban „Megoldhatatlan nemzetközi konfliktusok: pszichodinamikai megértés és a megoldás reménye” címmel Allan Abbass, Yuval Alon, Johannes Ermagan, Jack Tawil & Reza Zarabi tollából, amelyben az ISTDP modellje segít megérteni az intrapszichés és a közösségen belüli tényezők kölcsönhatását a konfliktusok kialakulásában és megoldásában.

A cikkben a közel-keleti krónikus katonai konfliktusok hátterét vizsgálva egy izraeli, libanoni, palesztin, iráni és török gyökerekkel rendelkező, Intenzív Rövid Dinamikus Pszichoterápia gyakorlókból és oktatókból álló csoport az ISTDP modelljének alkalmazását kísérli meg az elhúzódó konfliktusok kialakulásának, fennmaradásának és lehetséges megoldásainak értelmezésére.

A konfliktusok kezelésének fő lépései

A szerzők szerint az ISTDP alapvetően egyénekre kidolgozott terápiás modellje segítséget nyújthat csoportokon belüli és közötti konfliktusok rendezésében is. Az egyéni terápiás fókusz áthelyezése mentén a szerzők az alábbi lépéseket dolgozták ki a nemzetközi konfliktusok feloldására:

  1. Az elköteleződés akadályainak kezelése
  2. Kölcsönösen elfogadott pozitív célok megfogalmazása
  3. A tudatos szövetség erősítése és a változás iránti elköteleződés kialakítása
  4. Belső fókusz fenntartása
  5. Védekezések lebontása a közösen kitűzött célok ellenében
  6. Belső és külső gyógyulás elősegítése

1. Az elköteleződés akadályainak kezelése

A békefolyamat elindításához mindkét félnek el kell köteleznie magát amellett, hogy a másik féllel együtt egy új, közös jövőt kezdjenek építeni, begyógyítsák a múlt sebeit, leüljenek tárgyalni a békéhez szükséges feltételekről, hogy véget vessenek a megtorlások és agressziók ördögi körének.

2. Kölcsönösen elfogadott pozitív célok megfogalmazása

Konkrét, közös, pozitív célokat dolgoznak ki a mindkét fél számára előnyös együttélés mentén, amelyeket egyének és nemzetek egyaránt támogathatnak. Ez az elköteleződés kialakít egy új, pozitív, együttérző és reménnyel teli identitáscsoportot, amely hajlandó segíteni a másik félnek és amely motiválhatja az embereket, hogy csatlakozzanak az erőfeszítésekhez, miközben gyengítheti azok hatalmát, akik a konfliktus fenntartására összpontosítanak.

3. A tudatos szövetség erősítése és a változás iránti elköteleződés kialakítása

A tudatos szövetség és a változás iránti elhatározás elősegítése során a közös pozitív célok köré szerveződő emberek elkezdhetik kezelni saját konfliktusaikat a jobb jövőbeni együttélés érdekében.  A folyamatban a közösségek tudatosíthatják belső konfliktusaikat ahelyett, hogy ezeket más közösségekkel szemben megcselekednék. Ez a lépés oktatást és támogatást igényel a rendszer különböző szintjein, például az iskolákban, társadalmi struktúrákban és kormányzati szinten is. A változás facilitátorainak célja, hogy rávilágítsanak az egyének, családok és közösségek belső konfliktusaira, amelyek külső konfliktusokhoz és háborúkhoz vezetnek, és elősegítsék a tudatos és tudattalan szövetségek aktiválását, a gyógyulás egyik kulcsaként.

Konfliktuskezelés - facilitátorok
Konfliktuskezelés – facilitátorok és belső fókusz

4. Belső fókusz fenntartása

A traumák örökös körforgásának megszakításához egyéneknek és közösségeknek meg kell tanulniuk a belső fókuszt fenntartani, figyelmüket arra a területre irányítva, ahol a legnagyobb kontrollal rendelkeznek – a belső életükre. Ez különösen alacsony jövedelmű vagy erőforráshiányos közösségekben külső támogatást igényel, mivel túlélési módban lévők nem képesek belső folyamatokra fókuszálni. A támogatás formája és a reflektív folyamat a kulturális különbségektől függően változhat, és a facilitátorok háttere szakmája és társadalmi szerepe is eltérő lehet (átlagember, politikus, vallási vezető, tanár, egészségügyi dolgozó, szociális munkás, pszichológus, stb), de az megegyezik, hogy a facilitátoroknak „együttműködve”, nem pedig „felülről lefelé” kell támogatniuk a belső fókusz kialakítását, miközben példát mutatnak az önreflexióban: saját érzésekre való figyelem, a szorongás szabályozása és a testi érzések megfigyelése. Ez a folyamat segíti azokat az érzéseket megérteni és feldolgozni, amelyek szorongást és védekezéseket váltanak ki, így megelőzhető az elfojtás vagy a primitív védekezések használata.

5. Védekezések lebontása a közösen kitűzött célok ellenében

Amikor a külső biztonság növekszik és támogatások elérhetők, az emberek elkezdhetik feladni régóta fennálló védekezéseiket, miközben meggyászolják azokat. Ez a folyamat generációk óta tartó trauma után rendkívül nehéz lehet, és kezdetben káoszt és szorongást okozhat, mivel elkezdődik a szembesülés az elfojtott érzelmeikkel. A facilitátoroknak folyamatosan bátorítaniuk kell a belső fókuszt, emlékeztetve az embereket a közös célokra, miközben segítenek szabályozni a szorongást. Ez a szövetség segít feltárni a múltbéli kötődési traumákat és az ezekhez kapcsolódó érzéseket, mint a gyász, harag és bűntudat, lehetővé téve ezek feldolgozását. Ez a szakasz egy valódi közösség kialakulását eredményezi, ahol az emberek önmagukra és egymásra együttérzően és megértéssel tekintenek. E folyamat során az egyének és közösségek megtapasztalhatják a védekezéseik árát, és elkezdődhet a belső és külső gyógyulás, amely tartós változást hozhat létre az egyén és a közösségek szintjén is.

6. Belső és külső gyógyulás elősegítése

Davanloo modelljének legnagyobb hozzájárulása a világ számára az egészség, a gyógyulás és a megbocsátás elősegítése. Ez a modell olyan különleges kapcsolatra épít, amely segíti az embereket szembenézni az elkerült problémáikkal, és minden szinten alkalmazkodni a változás érdekében. A belső folyamatok és a romboló ciklusokban való részvétel megértésével lehetővé válik az önmagunknak való megbocsátás. Ez az önvizsgálat empátiát és a másik félnek való megbocsátást is hoz, ami párbeszédet nyit családok, régiók, országok és ellentétes felek között. Így a belső, családon belüli, régiós és nemzeti gyógyulás reményt adhat az interperszonális, régiók közötti és nemzetközi gyógyulásra is.

A fentiek alapján az ISTDP modellje olyan eszköz lehet, amely hasonlóan a Resztoratív igazságszolgáltatáshoz, Transzformációs mediációhoz, Érzelemfókuszú terápiához, vagy a csoportdinamikai alapú konfliktuskezeléshez segíthet az egyének és csoportok közötti konfliktusok megoldásában az érzelmi nehézségekre történő fókuszálással.

Források